- Részletek
- Találatok: 13148
Istenben boldogult Dr. Lékai László bíboros érsek urunk akaratából, pappá szentelésének 50. évfordulójára és közelgő 75. születésnapja alkalmából 1984. Október 21-én helyezték el templomunk alapkövét a hívek ezreinek jelenlétében. Egyházunk számára ez igen nagy jelentőségű esemény volt, mert a II. Világháború óta hazánkban jogelőd nélküli templom nem épülhetett.
Még a nyolcvanas évek elején Lékai László bíboros, esztergomi érsek székvárosa felé utazván, gyakran ejtette útba a békásmegyeri lakótelepet, s fájdalmasan érintette, hogy az itt lakóknak nincs templomuk. A megoldást egy érdekes körülmény adta. A bíboros 1984-ben ünnepelte aranymiséjét, s közelgett hetvenötödik születésnapja is. Az akkori állami vezetők megkérdezték: mit szeretne erre az alkalomra. Új templomot, plébániai közösséget Békásmegyerre! - hangzott a válasz. Némi akadékoskodás után a főváros templomépítés céljára rendelkezésére bocsátotta az egykori Vera tér egy részét.
Dr. Lékai László bíboros, prímás, érsek úr aranymiséje és 75. születésnapja alkalmából kapta meg a lehetőséget, hogy a Békásmegyer-pünkösdfürdői lakótelep számára új (jogelőd nélküli) templom épülhessen és új plébániai közösség jöhessen létre. Szervező plébánosi kinevezést Antal János kapott 1984. október 15-én. Az alapkőletételre 1984. október 21-én került sor. A gyorsan felépített felvonulási épületben berendezett ideiglenes kápolnában még ez év Karácsonyán megszületett az egyházközség. A templomépítés Csaba László tervei alapján 1985. júliusában kezdődött el. Az építkezést Antal János plébános vezette.
Az templom csillaghegy északkeleti részén fekszik és a békásmegyeri új lakótelep számára épült. A kápolna működése nagyban hozzájárult a hívek összeismerkedéséhez és egybekovácsolódásához. A karácsonyi éjféli misén az emberi szemek ragyogása és a még nedves falak csillogása köszöntötte a gyermek Jézust.
Az új templom kül- és belföldi adakozások eredményeképpen, nagy mennyiségű társadalmi munkával segítve rohamosan épült. Az építkezést az egyházközség kinevezett plébánosa Antal János vezette, a tervező Csaba László, a pénzügyi referens Vajk Gyula prépost, és a gondnok-mindenes Pozsár István segítségére támaszkodva. A hívők és a nem-hívők segítőkészsége, áldozatos munkája az építkezés minden mozzanatában megmutatkozott.
Az új templomot 1987. Szeptember 13-án Paskai László érsek úr áldotta meg, mivel Lékai bíboros úr sajnos nem érhette meg a szívéből sarjadzott templom elkészültét.
A templom-plébánia-közösségi ház épületegyütteséhez tartozó hatalmas Regnum Marianum fakereszt felállítására több, mint egy évtizedet kellett várniuk a hívőknek.
A templom négy pontban alátámasztott különleges sátorra emlékeztető faszerkezetből áll, külső vörösréz borítással. Az oldalsó síkokat üvegfalak határolják. A stilizált román kapubélések, a nehéz rézborítású kapuk azonnal jelzik az épület templomfunkcióját. A belső tér az oltárra koncentrálódik, a mögötte felszökő falak a tekintetet magasba emelik. A külső forma és a belső tér egysége az ókeresztény bazilikák időfölötti egyensúlyát idézi.
A liturgikus tér „bútorait” B. Kopp Judit szobrászművész domborművei díszítik. Az egyedülállóan elhelyezett keresztút üvegmozaik képei Pleidell János festőművész tervei alapján Mohay Attila iparművész műhelyében készültek.
A „Jura” keménymészkő-vörösréz kompozíciójú keresztelőkút Csaba Lászlóné tervei alapján Pap Lajos kőfaragó-díszítőszobrászati műhelyében készült. A garamszentbenedeki útkoporsó ihlette a betlehemi istállónak is berendezhető „szentsírt” ugyancsak Csaba Lászlóné tervei alapján Ligeti Ferenc asztalosai készítették. A templomba harmonikusan illeszkedő padok is a fenti vállalkozók műhelyeiben készültek.
Csaba László építészmérnök 1988-ban életművéért Ybl-díjat kapott.
Istennek hála, Boldog Özséb oltalma alatt így született nemzeti érték, melynek igazi tartalmát az egyre nagyobb számban összegyűlő hívő közösség adja meg.
Búcsú: szeptember 13-át követő vasárnap. Anyakönyvek: 1985-től.
Tekintse meg templomunkat belülről: gömbpanoráma.
Felszentelt Regnum Marianum-kereszt
2001. november 18.
Felszentelték a harmadik Regnum Marianum-keresztet 2001. november 18-án vasárnap Budapesten, a békásmegyeri Lékai bíboros téren. A Boldog Özséb-templom előtti kertben rendezett szertartást Beer Miklós püspök és Antal János plébános mutatta be. Az eseményen jelen volt Tarlós István, Óbuda-Békésmegyer polgármestere is. A most felszentelt kereszt azokból a felajánlásokból készült el, amelyeket a városligeti, egykori Regnum Marianum-templom helyén álló, tavaly novemberben lefűrészelt feszület helyreállítására gyűjtöttek össze.
A városligeti kegyhelyen már a ledöntés utáni harmadik napon sikerült visszaállítani a keresztet, a támogatások ugyanakkor további hét feszület elkészítésének költségét is fedezték. A második Regnum Marianum keresztet ez év október 8-án állították fel Pestszentlőrincen, néhány fiatal azonban csakhamar azt is lefűrészelte. Visszaállítására megkezdődtek az előkészületek. A vasárnap felszentelt harmadik feszület talapzatán az olvasható: az 1945 és 1989 közötti évek nemzet elleni vétkeiért örök mementóként állíttatta az Óbuda-Békásmegyeri Városháza.
- Részletek
- Találatok: 15096
Nézze meg Boldog Özséb Templomunkat belülről. Tegyen egy virtuális sétát otthonunkban.
Veress Sándor a templomunkról készített gömbpanorámát, melyet itt meg lehet tekinteni:
Boldog Özséb Templom gömbpanoráma képe.
Harangtorony felöli rész panoráma képe
Udvar felöli rész panoráma képe.
- Részletek
- Találatok: 65685
Boldog Özséb Plébánia
1039 Budapest
Lékai bíboros tér 8-10.
Tel./Fax: +36 1 388-8868
|
Szentmiserend: Fogadóórák: Eltérések, további programok: |
Budapesti stóladíjak A stóladíj nem „vételár”, hanem |
|
Felhívjuk a kedves hívek figyelmét, hogy lehetőség van személyi jövedelemadójuk 1%-ának felajánlására. Plébánia számlaszáma: További programok és az esetleges eltérések miatt kérjük olvassa el a hetente megjelenő Özséb-Híreket vagy iratkozzon fel hírlevelünkre. |
|
|
|
Papjaink:
Honlapszerkesztő: Sütő László
|
Kónya Attila plébánosBékásmegyeri Boldog Özséb plébánia (1039 Bp., Lékai bíboros tér 8.): az esztergomi, 1993. V. 31-től az esztergom-budapesti főegyhm. óbudai esp. ker-ének városhatár, Batthány, Ipartelep, Sinkovits Imre u., Királyok útja, Névtelen u. által határolt területe. - 1985: alapították. Csaba László tervei alapján épített tp-át 1987. IX. 13: áldotta meg Paskai László érs. A domborműveket →Kopp Judit, a keresztút üvegmozaik képeit →Pleidell János tervei alapján Mohay Attila, a keresztkutat Csaba Lászlóné tervei alapján Pap Lajos, a szentsírt Csaba Lászlóné tervei alapján Ligeti Ferenc készítette. - Plébánosa: Kónya Attila. - Lakói 1997: 17.000 r.k., össz. 30.000. Özséb Hírek. Szerk. ifj. Megj. hetenként.
Schem. Strig. 1997:209. Eredeti szöveg: katolikus.hu
- Részletek
- Találatok: 17568
Az 1200-as évek elején született Esztergomban. Már gyermekkorában megmutatkozott lelke mélyéről fakadó vallásossága és kiváló képessége a tanulásban. Sokat virrasztott és minden szabadidejét imádságra, elmélkedésre fordította.
Érdemeiért korán esztergomi kanonokká nevezték ki. Erényes életével és vendégszeretetével különösen kitűnt. Ezért a hegyekben szétszórtan élő remeték gyakran felkeresték, hogy vesszőből font kosaraikat kenyérre cseréljék.
Özséb annyira megkedvelte őket, hogy szívében fölgyulladt a remeteség utáni vágy. A tatárdúlás után három évvel engedélyt kért főpásztorától, Váncsa István érsektől a távozásra. Tudatos áldozatvállalás vezette a remeteségbe, engesztelés, vezeklés a népért a hazáért. Özséb szántó közelében egy hármas barlangba vonult. A barlang elé egy nagy fakeresztet állított, előtte végezte imádságait elmélkedéseit. Egyik éjszaka imádság közben úgy látta, hogy az egész Pilis tele volt apró lángokkal. Ám a lángok megmozdultak, elindultak és az ő keresztje előtt hatalmas tűzlánggá egyesültek.
A keresztről pedig hangot hallott: Özséb gyűjtsd össze a remetéket egy szeretet-közösségbe! – A látomást tett követte: az 1250-es évek elején megalapította az első magyar szerzetesrendet. Az 1256-os esztergomi nemzeti zsinaton már, mint Első Remete Szent Pál rendjének provinciálisa írta alá nevét.
Sokan jelentkeztek a rendbe elfogadva a szigorú szabályokat. Szüleik, barátaik próbálták lebeszélni őket, de Özséb ezt mondta nekik: „Krisztus nagyon szerette édesanyját, mégis szenvedésével úgy meggyötörte, hogy az ő lelkét is a fájdalom tőre járta át. Megtehette volna, hogy leszálljon a keresztről, de nem tette, mert Mennyei Atyjának akaratát teljesítette. Hasonlóképpen mi sem akarunk a vezeklés keresztjéről leszállni, mert utánunk sírnak.” Ezeket hallva nem tudtak válaszolni a Léleknek, mely belőle beszélt.
1262-ben néhány társával Rómába ment, hogy IV. Orbán pápától rendjének jóváhagyását kérje. Itt segítségére volt Aquinoi Szent Tamás és az első magyar bíboros Váncsa István, aki Özsébet a remeteségbe engedte.
Özséb életében már 16 pálos kolostor állt. Hazánkban ez a szám 150-re emelkedett. Özséb 20 évig volt provinciális. Amikor halála közeledtét érezte, maga köré gyűjtötte társait, megáldotta őket és 1270. Január 20-án boldog halállal az örökkévalóságba költözött a szentkereszti kolostorban.
Rádió hallgatása
